A Keeper Of Dreams dobosaként ismertem meg, jelenleg pedig a Watch My Dying-ban koptatja a bőrt. Közben megfordult olyan zenekarokban, mint a Leander Rising és a The Southern Oracle. Azt mondja szerencsés, de úgy gondolom, elsősorban saját magának köszönhet mindent, amit elért, márpedig nem kis dolgok ezek. Nem felejtette el honnan, hogyan indult. Bár folyamatosan pörög, a mai napig szakít időt azokra, akik már a kezdetekkor is ott voltak, köztük rám is...
Szia Márki, örülök neked! Utolsó interjúnk idején még Leanderék oldalán láthattunk, azóta sokat fordult Veled a világ, de haladjunk csak szépen, sorban! Eltűntél szem elől egy időre, mi minden történt a "színfalak mögött"?
Sikeresen lediplomáztam, költözködtem, tanultam, megcsináltam a saját vállalkozásom. Lényegében ennyi... Közben pedig igyekeztem kicsit rágyúrni dobolás terén azokra a dolgokra, amik hiányoztak.
Ezúton is gratulálok a diplomádhoz! Valóban nem tétlenkedtél, megnyertél egy a sickdrummer.com által szervezett versenyt is, amiben a SepticFlesh - The Vampire From Nazareth c. dalát kellett eljátszanod. A nyereményeken kívül hogyan tudtál még profitálni ebből?
Több olyan embertől kaptam e-mailt, akiknek örültem. Írt rögtön Ian, a sickdrummer.com-tól, illetve Fotis Benardo is, a SepticFlesh dobosa, aki nagyon barátságos srác, sőt a magyar koncertjükön felírt a vendéglistára is, illetve a nyereményeken kívül még kaptam tőle mindenfélét. Hirtelen jött ötlet volt ezen a versenyen való részvétel, de jól jött ki...
Megfordultál a The Southern Oracle-ben is, hogyan emlékszel vissza a velük töltött időszakra?
A The Southern Oracle egy remek zenekar, azonban sajnos egyre több volt a feszültség és a nézeteltérés. Sok jó élményt kaptam tőlük, de együtt dolgozni nem tudtunk.
No, és akkor térjünk át az új év első nagy hírére, több, közös buli után a Watch My Dying 2013. január 04-én jelentette be, hogy veled fog dolgozni a jövőben. Ez igen örvendetes, érdekelne is nagyon, hogy hogyan kerültél kapcsolatba Gaobrékkal?
Még nyáron kaptam egy e-mailt a menedzserüktől, hogy a Brutal Assault fesztiválra nem ér rá a dobosuk és vállanám-e azt a bulit, én pedig örömmel mentem. Lenyomtuk és minden happy volt, mindenki elégedett volt mindenkivel. Aztán november környékén ismét kaptam egy e-mailt, hogy bevállalnék-e még két bulit, mert valami para van a dobosukkal... Aztán ott ragadtam és most dolgozunk az új albumon, amit már én fogok feljátszani.
Mindig mozgatta a fantáziám, hogy hogyan zajlik egy WMD próba? Beavatnál, ha szabad?
Az igazat megvallva szerintem ugyanúgy, mint bárhol máshol. Lemegyünk a próbaterembe aztán gyakoroljuk, illetve elnyomjuk a számokat tempóra, közben pedig jól érezzük magunkat. Felkészülésképp pedig mindenki otthon kigyakorolja a témákat, én pl. elektromos dobon végigmegyek párszor a számokon. Amikor felkészültem a dalokból, volt egy-két szám, ami nem ment rögtön első nekifutásra, mert matekos, de olyankor leírtam a vázlatot meg a ritmikáját úgy már könnyebben megtanultam. Az új számoknak pedig mindig van egy alapja, ami mp3-ban mindenkinek megvan és otthon hallgatgatja. Aztán összeülünk próbálni és részenként összerakjuk a számot és mindenki bedobja az ötletét közben az adott részbe.
Hogy tervezed a 2013-at?
Elég erőteljesen elkezdtem kacsintgatni más, populárisabb műfajok felé. Nagyon sok zenét írok és más zenész barátokkal is vannak terveink erre az évre bőven. Közben tanulok elektronikus zenét olyan emberektől, akik Magyarországon ebben a legjobbak. Szeretnék kipróbálni és elsajátítani teljesen új dolgokat, a lényeg, hogy jól érezzem magam. Mellette csinálom a Watch My Dyinggal az új lemezt és rengeteg újdonság alakul.
Az egyik szerelmedet, a dobot már korábban kiveséztük. Levezetésképp beszélgessünk még egy kicsit a tetoválásaidról. Mi volt az első dolog, amit magadra varrattál?
Az első tetoválásom egy pergődob volt a hasamra, 17 évesen, ami érthető okokból került rám...
Hány tetkód is van pontosan?
Fogalmam sincs. A két kezem tele van, a felsőtestemen is, a combjaimon is, lábszáron is, lábfejen is van. Szóval akad bőven, de nem tudom mennyi. Sosem elég.
Mik a kedvenc mintáid?
Van pár kedvenc. A legfontosabb anyukám aláírása a csuklómon, de nagy favorit például a félszemű bagoly a kézfejemen, Bambi és a húsevő virágok a mellkasomon, de a vádlimon is imádom a szépséget és annak elmúlását és a halált szimbolizáló mintát. Szerencsére mindegyik valahol a kedvencem.
Gondolom, van olyan varratod, amihez fűződik valami jó kis sztori, megosztanál a nagyérdeművel egyet.
Bambit nem szokták érteni a legtöbben. Húsevő virágok támadják meg, Bambi pedig kitépi az egyik nyelvét. Ez a tetoválás lényegében engem és az embereket szimbolizálja. Mivel imádom a Disney rajzfilmeket, én lennék Bambi, a jólelkű és kedves mesefigura az erdőben. Sokan abszolút nem ismernek és mégis rosszat akarnak nekem. Szerencsére keresztbe tenni nem tudnak, mert csak földbegyökerezett "húsevő virágok", de ha mégis próbálkoznak, "kitépem a nyelvüket"!
A végszó pedig a tiéd! Újfent köszönöm, nagyon!
Hálás vagyok mindenkinek, aki támogat és küldi a pozitív energiát! Szerencsés vagyok, az biztos!
AJÁNLOM AZ OLDALT
