Porban fekszem
Arcom a földre eresztem
Láncok csörögnek kezeimen
Ideje felébrednem
Köteles Leander:
A hold ragyog
Szememben könnyek
És elfojtott gyász marja sebeimet
Együtt:
Egy új ember lelke költözött belém
És egy végtelen sín, mi elkopott
S a félresiklás végleg helyretette
Miért csalódtatok?
Ilyen voltam, vagyok és maradok
Miért sirattok mikor árnyakká szakadok?
Egy új nap lassan felragyog
S elhal mind, mit elhagyok
A számvetéssel felhagyok
Refr.:
Eltávozom (eltávozom)
És régi életem felégetem
Engedj utamon! (Engedj utamon! )
Az életben már nincs mit rejtenem
Együtt:
Miért csalódtatok?
Ilyen voltam, vagyok és maradok
Miért sirattok mikor árnyakká szakadok?
Egy új nap lassan felragyog
S elhal mind, mit elhagyok
A számvetéssel felhagyok...
|